Istoric - halmeu

Go to content

Main menu:

Istoric


Istoric




          Denumirea localității Halmeu, de la Terra Holmy, cum apare în primul document scris și care se presupune că provine din cuvântul „halom” (halom-ridicătură), se ajunge prin transformările: Halom-Halmey-Holmi-Halmii-Halmei-Halmeu.
           Numele satului Dobolț este de origine slavă, derivă de la cuvântul „dubovici” (stejar), satul, pe vremuri, fiind înconjurat de o pădure de stejar.
           Asemeni satului Dabolț, numele satului Mesteacăn provine de la pădurea de mesteacăn existent în locul acestei localități, fiind o zonă mai joasă.
           Originea toponimului Băbești, Babiu, Babony, Babun, Kis Babony, Babony nu este cunoscut de localnici și nici în documente nu se specifică.

          Atestare documentară
         Primul document scris, care nominalizează localitățile Halmeu și Băbești datează din secolul al 13-lea, anii 1216-1220.
         Din punct de vedere documentar, localitatea Halmeu este atestată din anul 1217 sub denumirea de TERRA HOLMY.
       Izvoare mai precise dovedesc existența localității din anul 1274, an în care se pare că s-a format pe aceste locuri o așezare omenească stabilă. Până în anul 1274 localitatea Halmeu a aparținut localității Băbești, când strămoșul lui Kala Tamas a primit de la regele Ladislau al 4-lea TERRA HOLMY. De la această dată devine Halmeul localitate independentă.
          În anul 1218 apare numele localității în REGISTRUM VARADIEN.
        Într-un alt document se pomenește că regele Carol al Ungariei trimite, la data de 14 mai 1319 pe Gheorghe, fiul lui Petru din Sasvar pentru cercetarea și deosebirea vechilor hotare ale moșiilor magistratului Ioan, fiul lui Toma, aflat în comitatul UGOCSA, pentru a le despărți de jur împrejur de satele regești.
       Un alt document pomenește despre despărțirea hotarelor între satele Cidreag și Almaș, iar în anul 1323 este amintit și satul Dabolț.
          Satul Mesteacăn a apărut la începutul secolului XX, prin colonizarea pe aceste locuri a populației din depresiunea Maramureș.
       Date precise nu există, dar în secolul al XVIII-lea, venind dinspre est, pe raza comunei se stabilesc evreii. Este important de menționat prezența lor deoarece aduc schimbări mai ales în viața economică. Practică meserii de care populația comunei nu se prea ocupa, de exemplu comerțul, sunt mici meseriași de toate felurile (pantofari, măcelari, croitori), ajungând ca în perioada interbelică în centrul satului Halmeu să funcționeze ori un bufet ori un magazin al cărui proprietar era evreu. Au respectat locuitorii comunei dar nu au legat căsătorii, deși copii au frecventat aceleași școli, s-au legat prietenii. Cei care s-au îmbogățit au cumpărat terenuri agricole, devenind moșieri. În vara anului 1944, au fost deportați, neexistând familii de evrei pe raza comunei.
        În secolul al XIX-lea și începutul secolului al XX-lea, localitatea Halmeu a fost centru de plasă aparținându-i 42 de localități, având și judecătorie locală.
        Viața oamenilor a fost foarte grea și pe aceste meleaguri în perioada interbelică. Din informațiile culese de la persoanele în vârstă, rezulta că multe familii au rămas fără cap de familie deoarece mulți bărbați au plecat în America, la munci și trimiteau bani acasă la familiile lor, în limita posibilităților. Mulți și-au pierdut viața ori s-au îmbolnăvit neputându-se întoarce.
         În acest colț de țară, locuitorii comunei Halmeu au urmărit doar la radio și televizor evenimentele revoluției din 1989. Doar după arestarea dictatorului, un grup de tineri au trecut pe la instituții strângând drapelele, stemele și tablourile, pe care le-au ars.


___________________________________________________________________________________________


Történelem




           Halmi község neve vagyis „Terra Holmy” ahogyan az első irásos dokumentumokban is szerepel, a „halom” szóból származik és némi átalakuláson megy át mig elnyeri mai fomáját: Halom – Halmey – Holmi – Halmii – Halmei – Halmeu (Halmi).
           Dabolc falu  neve a szláv  eredetü „dubovici”(tölgy) szóból származik, hiszen valamikor  falu tölgyerdővel volt körülvéve.
           Dabolc faluhoz hasonlóan Nyírestanya is az őt körülölelő nyír erdőről kapta a nevét.
         Kisbábony nevének eredetéről sajnos nem tudunk hiszen sehol nincs róla írásos említés, csupán a név átalakulásai ismertek: Babiu, Babony, Babun, Kis Babony, Bábony, Kisbábony.

           Irásos említések
          A legrégibb írásos dokumentum melyben Halmi és Kisbábony nevét említik a XIII. századból származik, 1216-1220 évekből.
Az iratból kiderül, hogy Halmi község 1217-ben lett alapítva Terra Holmy néven.   
        Pontosab források szerint Halmi később, 1274-ben alakult amikor is állandó emberi településként említik. 1274-ig Kisbábony fennhatósága alá tartozott, amikor is Kala Tamás megkapta ezt a helyet IV. László Királytól. Ettől az időponttól Halmi független településnek számít, 1218-ban a Váradi Regestrumban megtalálhatjuk Halmi nevét.
         Egy másik írásos emlék arról tanúskodik, hogy  1319 május 14-én, Károly, Magyarország Királya elküldi Györgyöt, a Sásvári Péter fiát, hogy keresse a régi tartomány határait.
         Nyírestanya a XX század elején a máramarosi fensík lakóinak idetelepítésével jött létre. Pontos írásos bizonyítékok nem lévén, azonban a XVIII században zsidók telepednek le Halmi területén, nagyon jelentős és fontos vátozásokat hozva a község gazdasági életében. Olyan tevékenységeket folytatnak amelyek Halmi addigi lakossága még nem nagyon gyakorolt: beindítják a kereskedelmet, kézművességgel foglalkoznak, külömböző mesterségeket gyakorolnak (cipész, hentes, szabó stb.) elérvén azt a szintet, hogy a  két világháború között, a község központjában lévő éttermek vagy üzletek mind zsidó tulajdonban legyenek. Tiszteletben tartották halmi lakosságát de házasságot nem kötöttek velük, holott a családok között szoros barátságok is fűződtek valamint a zsidó gyerekek egy iskolba jártak a többi gyermekkel. A gazdagabb zsidó családok földterületeket vásároltak és ezáltal föld birtokosokká váltak. 1944 nyarán deportálták a zsidó családokat, igy egyetlen család sem maradt Halmi területén.   
      A XIX. Században és a XX század elején Halmi területi központ volt amelyhez 42 település tartozott és törvényszékkel is rendelkezett.                                                                                                                                     
      
  A két világháború között abben a régióban is nagyon nehéz volt az emberek élete. Az idősebb emberek elbeszéléséből kiderül, hogy nagyon sok család maradt családfő nélkül, hiszen nagyon sok édesapa és férj Amerikába vagy más nyugati országba kényszerült dolgozni, hogy családjaiknak biztosítani tudják megélhetésüket. Sokan lebetegedtek vagy meghaltak és már soha nem is térhettek haza családjaikhoz.
        Az 1989-es forradalomról és annak eseményeiről, az országnak ebben a részeben csak rádióban illetve televízióban értesülhetett a lakosság. A tetlegesség ezzel kapcsolatosan abban nyilvánult meg, hogy a diktátor letartóztatása után egy csapat fiatal egy néhány intézménynél összegyüjtötték a zászlókat címereket valamint képeket és ezeket nyilvánosan elégették.


 
Back to content | Back to main menu